Történeti áttekintés

Néhányszor leírtam már a héten, de akkor legyen itt is a kb teljes kép.

Ferike nagy baba volt, kicsit későn is született, természetes, de nehéz szüléssel. 13 órát vajúdtam vele. A köldökzsinór a nyakára volt tekeredve, és nem sírt fel egyből, csak légúttisztítás után.

Néhány naposan volt egy apnoés rohama (bölcsőhalál, ha így többet mond). A szülők teljes rémálma. A légzésfigyelő besípolt, a gyerek mozdulatlan, szürke. Óriási pánik, meg gyors újraélesztés - nem, erre nem lehet felkészülni. 

Négy hónaposan volt egy vérvétele, mert nagyon fehér volt - vérszegénység, családi vonás. Utána megint sípolt a légzésfigyelő, de szerencsére csak mélyen aludt. Akkor egy éjszakát bent töltött a kórházban, de tünetmentesség miatt hazaküldték.

1,5 évesen kezdett gagyogni, de 20 hónaposan, amikor a testvére megszületett, ez is visszafejlődött. A védőnő meg a gyerekorvos nyugtatgatott, hogy csak későn érik, de később se változott semmi. 2,5 éves volt, amikor bölcsibe került, akkor a gondozónők jelezték, hogy nem reagál, ha szólítják. 

Végigjártunk mindent: fül-orr-gége, neurológia, pszichológia. Végül bölcsiváltás, kevert specifikus fejlődési zavar diagnózis, integrált csoport. Ezzel ki is húztuk 4 éves koráig. 

4,5 évesen lett szobatiszta, de beszélni még akkor se beszélt. Megpróbáltunk normál oviba menni, integráltan, de az utazó gyógypedagógus közölte, hogy autista és ő ilyennel nem tud foglalkozni. Szóval újabb kör, Kemény Zsigmond utcai ovi, de ott meg szóltak, hogy maradjon mindenképp a kevert specifikus diagnózis, mert akkor 2 gyereknek számít, míg az autista 3-nak és akkor már nem fér be a csoportba.

Közben magánúton voltunk a Vargha Metodika Tudományos Intézetben Pesten, ahol életmódváltást (gluténmantes diéta) és biorezonanciás kezelést (talpmasszázs) ajánlottak – ez nekik a szakterületük. A kezelés hatására kezdett a gyerek beszélni – kb úgy, mintha normálisan tanult volna: gügyögött, szótagismételt, aztán szavakat ismételt. Ez úgy 2 éve kezdődött, 5 évesen. Két környi kezelésre jártunk, először Pestre, aztán Egerbe – ez heti 2 alkalommal 50-50 perc volt, és tényleg látványosan segített.

Aztán azt mondták, a diétát elhagyhatjuk, így kb egy éve megpróbáltuk, a gyerek beszéde azonnal visszaesett, úgyhogy visszatértünk rá, sőt, most már kazeinmentessel is kiegészítettük, mivel sok dietetikus javasolja autistáknál - és valóban segít.

Most ott tartunk, hogy teljes mondatokat mond, bár főleg mesékből kiragadva – ezeket néha élethelyzetre alkalmazva, de szó szerint idéz. Igent és nemet válaszol kérdésekre, de amúgy társalogni nem igazán szokott.

Egyébként egész sok dologban korának megfelelő a fejlettsége – öltözik, egyedül eszik, mosakszik, rajzol, ilyesmi. Ami nálunk nagyon nagy dolognak számít, hogy van kép-fogalom illesztése – nem kell neki megmutatni egy tárgyat, hogy tudja, miről beszélünk, ez nagy gond szokott lenni állítólag, de nálunk sosem jelentkezett.

Amúgy általában tudja, miről van szó, ért szinte mindent, sőt, komplex utasításokat is végre tud hajtani. Bár néha csinál olyan dolgokat, amiről nem tudom eldönteni, hogy huncutságból teszi vagy azért, mert nem érti meg, hogy miért rossz. 

Tipikus autista vonásai is vannak: zümmög, ugrál, rituálisan, ütemesen csinál dolgokat. Ezekből irtó nehéz kizökkenteni.

Most épp nagy erőkkel készülünk az iskolára. Januárban lesz hét éves, szeptembertől kell kezdenie. Még most voltunk az első körös autista szűrésen. Azt mondta a doktornő, hogy egyértelműen autista, ki is fogják állítani a papírt róla. A Kinizsibe tervezünk menni, ott van külön autista osztály, és az óvodai gyógypedagógus szerint Ferikének az jó lesz.

Itt tartunk most. Rengeteg papírral, rohanással, és óriási otthoni munkával. De ezekről majd máskor írok.