Kicsi korában Ferkó imádta a zöldségeket és a gyümölcsöket. Rengeteget evett belőlük válogatás nélkül. Aztán jött a nagy megtorpanás - amit egyébként a Vargha Metodikában egy komolyabb antibiotikumkúra hatásának tulajdonított (szerintük a több hetéten át tartó, különböző antibiotikumok szedése valamit felborított Ferike gyomrában, amitől megakadt az idegi fejlődése - nem tudom, valóban így van-e, de nem zárom ki a lehetőségét.)
Szóval, olyan kétéves kora óta nem eleht belediktálni a zöldségeket és a gyümölcsöket. Manapság nagy nehezen egy kis banánt, meg néha almát hajlandó megenni, de tényleg csak elvétve.
Ez egyébként nagyon jellemző probléma az autizmus spektrumzavaros gyerekekre. Vagyis inkább az, hogy nagyon egyoldalúan táplálkoznak - leginkább azt azeretik, amit nem szabadna: tésztát, kenyeret és tejet.
Eszünk multivitamin tablettát, de azért ennél több immunerősítőre van szükség.
Mi viszonylag szerencsések vagyunk, mert Ferkó is és Vica is meglehetősen változatosan étkezik. Nálunk a reformmenza sem okoz törést, mert itthon is nagyon sokféle alapanyagból és sokféle módszerrel készítjük az ételeket.
Vannak már bevált trükkök, amikkel azért csak sikerül nem is kis mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt bevinni a szervezetükbe - Vicának mondjuk nyersen is megy mindkettő, de Ferkónál tényleg trükközni kell.
"Krémleves": nálunk ez alapfogalom. Mostanában egyébként már a gazdag levesekben megeszik Ferkó egy kis zöldséget, viszont zöldségkrémlevesben gyakorlatilag bármit. Ez annyira igaz, hogy tényleg színtől függetlenül - lehet a legzöldebb brokkolikrémleves vagy extrém narancs vagy barna répás verzió - 2-3 teli tányérral megeszik belőlük. Nálunk emellett a gyümölcsleves is krémlevesként fut. Nem is említjük, hogy gyümölcskrémleves, nehogy a szó riasztó legyen. Itt is igaz, hogy legyen bár rózsaszín vagy barnább a baracktól vagy szilvától, Ferike óriási élvezettel lapátolja magába.
Majdnem nyers gyümölcsként almáspitét szoktunk készíteni: ehhez kockára vágom az almát, félig megsütöm a tésztát, és csak éppen 5 percet tölt az alma a sütőben. Ez a játék kétesélyes, de egyre többször van, hogy "süti" címszó alatt az alma is elfogy a tésztával együtt - sajnos sok sütinél válogat még...
Nálunk a család egész évben gyógyteát iszik - fúj... Gyerekkoromban én sem szerettem a gyógynövényes teákat, aztán szép lassan megszoktam. Az én gyerekeim viszont úgy isszák őket, hogy fel sem tűnik nekik. Úgy főzzük a teát, hogy egy filter gyümölcsteához (jelenleg az alma-feketeribizli a kedvenc) hozzáteszünk egy filter vegyes gyógynövényteát (ebben van rooibos, kamilla, citromfű, fahéj meg még néhány dolog - most nincs kedvem elmenni a konyhaszekrényig megnézni a teljes listát). A lényge, hogy a gyümölcstea íze elég jól elnyomja a gyógynövényeket, így szívesen megisszák a gyerekek. Teába curot sosem használunk. Hogy itt is a maximumot hozzuk ki a dologból, a tea mindig mézzel és valódi citrommal készül - legalább egy kicsit ezekből is bejuttatunk a szervezetükbe.
Más ilyen nagyobb ügyeskedés most hirtelen nem jut az eszembe, pedig biztosan van még. Mindenesetre, nekünk ez bevált, és sokat segít, hogy változatosabban és egészségesebben egyeneke a gyerekek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése