Holnap utazom, ma pedig már bennem van a szokásos utazás előtti idegeskedés. Ma reggel Fekó ébresztett minket - valamivel az óra előtt, de már reggel. Bejött, leült mellém az ágyra, felkapcsolta a villanyt és közszönt, hogy "Jó reggelt". Hát lehet ilyenkor nem felébredni? :) Pedig tudtam volna még aludni.
Mivel magam is türelmetlenebb voltam, úgy gondoltam, ma inkább kihagyjuk a reggeli tanulást, mert nem szerettem volna azzal visszavetni Ferkót, hogy esetleg nem vagyok elég figyelmes vagy türelmes vele.
Úgy tűnt, rendben is vagyuk. Játszott kicsit, volt egy kis zümmögés meg ugrálás is sajnos, de a reggeli rendben lement. Már készülődtünk az induláshoz, amikor behúzott a hálóba azzal, hogy "Anya, szeretnék Logicozni". Edig még sosem mondta ki ennyire szépen tisztána teljes mondatot. Persze, rögtön leültem vele - kell a pozitív visszacsatolás.
Ebből a ma reggeliből két (illetve három) dolgot szűrtem le tanulságként. Először is, a gyereknek fontos, hogy meglegyenek a szokásos napi dolgai, amibe beletartozik most már a tanulás is, és ugyanilyen fontos számára, hogy minőségi időt töltsön velem úgy, hogy csak rá figyelek.
A másik fontos dolog, hogy megtérülni látszik a folyamatos beszédreőltetés, mert egyre több dolgot mond már, ahogy haladunk előre. Ami most meg a játékindításon kívül az a"kérek szépen...", itt sokmindennel folytatódik a mondat: kukoricapelyhet, kenyeret, teát, kakaót - ezt elsősorban étkezésekre használja, pl rajzolni lapot nem szokott még így kérni... Amit még gyakorlunk, az a "Köszönöm szépen a reggelit/ebédet/vacsorát", illetve a köszönéseket. Emellett persze minden élethelyzetben elmondjuk a megfelelő mondatokat - eket néha elő is szokta venni Ferkó (pl esett a hó, esik az eső...) Szép lassan felépül a világ mondatokból is. Csak sokat kell gyakorolni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése